Magyar Gazdasági Iránytű 2026Q3
![]()

Negyedéves hírlevelünk a makrogazdasági és a bizalmi mutatók együttes elemzésével átfogó képet ad a gazdaság állapotáról, a főbb trendekről és a lehetséges fordulópontokról.
Hol tart a magyar gazdasági ciklus?

Az Iránytű célja a magyar gazdasági ciklusok és fordulópontok azonosítása különböző gazdasági indikátorok együttes elemzésével. Az Iránytű értékének meghatározása egyrészt a modell által szolgáltatott jelzések, illetve az elemzők szakmai megítélésének együttes figyelembevételével történik.
A magyar gazdaság a 2023 harmadik negyedévet követően nehéz időszakon ment keresztül, és hosszú ideig gyakorlatilag képtelen volt tartós növekedési pályára állni.
Mára azonban kedvezőbb kép rajzolódik ki: a gazdasági aktivitás fokozatos élénkülésének jelei egyre több területen megjelennek, a fogyasztástól kezdve az egyes termelő szektorokig. Ennek a lassú, de stabilizálódó erősödésnek köszönhetően az Iránytű jelenleg is a kezdeti kilábalási és az expanziós szakasz határára helyezi a magyar gazdaságot.
Összefoglaló
A feldolgozói ipar a termelési várakozások és termelési volumen szintjén pozitív képet mutat, azonban a rendelési várakozásokat tekintve kevésbé optimista kép látszik. A következő időszakban érdemes lesz majd figyelemmel kísérni az export megrendelésekre vonatkozó várakozások alakulását.
Az import- és kibocsátói árindexek közötti rés szűkülésével megnövekedni látszik a kibocsátókra nehezedő költségnyomás, amely az értékesítési árakba történő beépülésen keresztül költség oldali inflációs hatást eredményezhet.
A munkaerőpiac kínálati oldalon továbbra is feszesnek mondható, a keresleti oldal jelenleg is kilábalási szakasz jellemzőit mutatja. Az aktivitási arány emelkedésén várhatóan a további bérnövekedés tud majd segíteni, azonban 80% feletti érték már európai viszonylatban is kifejezetten jónak számítana.
A vállalatok finanszírozásában a vállalati hitelállomány mértéke arányaiban továbbra is visszafogott, így megfelelő gazdasági környezet mellett a hitelállomány bővülésére van még tér. Emellett azonban a vállalati kamatfelárak már elérték az expanziós időszakokra jellemző szintet, így a vállalati hitelkamatok további mérséklődése elsősorban a jegybanki kamatcsökkentések lehetőségétől és az inflációs kockázatok alakulásától függhet.
A lakossági hitel volumen tekintetében még lehetőség nyílhat a hitelezés bővítésére, ugyanakkor a hitelkamatok – különösen az éven belüli, fogyasztási célú hitelek esetében – rövid és középtávú alakulását elsősorban az irányadó kamat várható pályája határozhatja meg.
Az elemzői várakozások alapján az irányadó kamatszint további csökkenésével párhuzamosan a hozamgörbe 2027-re ismét meredekebbé, ezzel eltávolodva a jelenlegi ellaposodó struktúrától.
Az euróbevezetési ütemterv és a költségvetési hiány mérséklése támogathatja az állampapírpiaci hozamok további csökkenését, ami az inflációs környezet függvényében javíthatja a vállalati és lakossági hitelezési feltételeket, ezáltal élénkítve a hitelkeresletet és támogatva a gazdasági növekedést.
A részletes elemzés az alábbi linken érhető el: